Sikeres Szilveszter esete a szabadidővel

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy Sikeres Szilveszter nevezetű nagyon sikeres ember. Ez az ember egyik pillanatban azon vette magát észre, hogy egyedül van…..

Szerinted, hogyan folytatódik tovább a történet?

A, …..ettől ő annyira megijedt, hogy ijedtében szörnyet halt.

B, ….ettől ő annyira elbátortalanodott, hogy rögtön felhívta az egyik legkedvesebb barátját, mert nem mert önmagával egyedül maradni 1 percnél tovább.

C, …ő ennek annyira megörült, hogy örömében kikapcsolta a telefonját és lecsukta a laptopját.

Nos, ez a mese a C variációval folytatódik tovább. És miért? A mi Sikeres Szilveszterünk tudta, hogy minden saját magával nyugalomban töltött idő kincs. Mert az igazán sikeres emberek nemcsak a társaságot, és a társasági életet kedvelik, hanem saját magukat is. Nem ijednek meg a saját árnyékuktól, azaz, ha ezt máshogy fordítanám le akkor úgy mondanám, hogy nem félnek a lelkük bugyrába betekinteni és színt vallani. Nem rohannak el attól, aki saját magukban szembejön velük. Szeretik személyiségüket fejleszteni, önismeretüket gyarapítani, amit sok esetben máshogy nem lehet, csak úgy, ha teljesen magunkra maradnak és belenéznek mélyen a saját lelkükbe és gondolataik gubancos hálójába.

Igen, tudom….sokan nem bírnak egyedül maradni, mindig kell valamit csinálni, valakivel muszáj találkozni, mert valami hajtja ezt a bizonyos embert. Nem, nem egy külső erő, csak a saját önismeretének hiánya.

Aki azon kapta volna magát, hogy igen, én nekem problémáim vannak azzal, hogy egyedül egymagammal eltöltsek egy kis időt, telefon, mobil, laptop és minden elterelő hadművelet nélkül, annak ezen érdemes változtatni, ha valóban egyről a kettőre szeretne lépni. Az eleje kemény lesz, nem mondom, hogy könnyű, mert úrrá kell lenni saját menekülési vágyunkon. Érdemes azzal kezdeni, hogy sorra vesszük, hogy mit szeretünk magunkban! Ez elég barátságos feladat! Utána érdemes azzal folytatni, hogy mások mit szerethetnek bennünk, majd azzal, hogy miért lehetünk hálásak. Megvizsgálhatjuk, hogy saját magunkra miért haragszunk, majd a többi emberre és mik azok a dolgokat, amit saját magunknak és másnak szeretnénk megbocsájtani….stb. Aki elkezdi megismerni önmagát, az egy idő múlva észre fogja venni, hogy mer saját magával időt tölteni, mert ez a típusú felöltődés, a saját magával eltöltött idő 100%-ba a javára van! Az egyedül töltött időt nem csak pihenésre, hanem valós fejlődésre is tudjuk fordítani.