Mi a szokás? Ki mit gondol a szokásról, gondolati, viselkedési mintáiról?
Nos, nekünk a lifecoachtanfolyam.hu-n a szokásokkal kapcsolatban, vagy inkább nevezzük úgy, hogy a beprogramozott mintáinkkal kapcsolatban építő jellegű gondolataink vannak. Már hallom is a felhördülést jobbról is és balról is. Nade engedjék meg, hogy kifejtsem azt, hogy a szokások, a minták miért is nagyon fontosak az életünkben.
Napról-napra élünk. Felkelünk reggel, le tudjuk nyomni a vekkert, fogat tudunk mosni, felöltözködni is nagyon egyszerűen megy, gondolkodás nélkül tudjuk, hogy hol van a pulóver nyaka és oda, hogy bújtassuk a fejünket. Tudjuk, hogyan kell rutinból elvégezni a napi teendőket, tudjuk, hogyan kell bevásárolni anélkül, hogy azon gondokodnánk, hogy, hogyan toljuk a bevásárlókocsinkat. Elmegyünk a gyerekért az oviba, simán rutinból, anélkül, hogy azon morfondíroznánk, hogyan nyomjuk le az óvoda ajtajának kilincsét. Nagyon-nagyon sok mindent rutinból, azaz szokásból, minta után végzünk. A tudatalattink verzérel és nincs megállás, ha elkap a gépszíj, akkor egyszerűen csak a tudatalattiban elraktározott programok fogják irányítani az életünket.
Tudták azt, hogy a tudatos gondolodkásunk csak 12%-ban befolyásolja az életünket és mindent gyakorlatilag, azaz 88%-ban a tudatalattinkból végzünk?
Ha ez igaz, akkor a tudatalattink mondja meg, hogy nekünk mit jelent a szeretet, az anyaság, a honpolgárság, a vállakozás, vagy az alkalmazotti státusz, mi valójában számunkra a boldogság és mi mit érhetünk el az életben, mennyire lehetünk sikereske stb. Mindezt úgy mondja meg, hogy meg sem kérdezi, hogy mi valójában mit szeretnénk róla gondolni.
Tegye fel a kezét, aki szokott azon gondolkodni, hogy mit jelent számára az alkalmazotti státusz, vagy az, hogy ő coachként dolgozik, mi számára az apaság, a nő, vagy a férfi, a megbízhatóság, valaminek a jósága vagy rossz státusza…stb és valójában mit szeretne azokkal kapcsolatban gondolni? Sok-sok dolog van, amiről azt sem tudjuk, hogy számunkra igazán mit jelent, hogy mi azzal a dologgal kapcsolatban milyen programot kaptunk szüleinktől, családunktól, tanítóinktól, a médiából – hacsak nem figyeljük meg önmagunkat.
Nagyon fontosak a minták, a hitrendszerek, a programok, mert ezek indítanak el minket a nagybetűs életbe és ezek azok a dolgok, amelyek a tudatosabb életünk során ahhoz segítenek, hogy a valamiből valahová fejlődjünk. A változás mindig valamiből valamire történik. Olyan soha nincs, hogy a változás a semmiből valamire megy végbe. Tehát, ha ezen a gondolaton továbbhaladunk, akkor még a negatív hitrendszer is szolgál minket. Azzal, hogy felismerjük, beazonosítjuk, és ha már valóban úgy érezzük, hogy túlnőttünk rajta, már nem tanít minket a visszahúzó mivoltával, már nem tud tovább szolgálni, akkor hálás köszönetet mondva leszámolunk vele és megteremtjük azt a programot, amiben boldogabbnak és nyitottabbnak érezzük magunkat, ami már valószínűleg egy sokkal pozitívabb hitrendszer lesz.
Tehát láthatjuk, hogy semmi sem értelmetlen és minden dolognak az életünkben fontos feladata van. Ha észrevesszük, hogy valamiért nem érezzük jól magunkat, akkor érdemes csak annyit kérdezni magunktól, hogy “ez a dolog, hogy érint engem valójában! Én mivel járultam hozzá, hogy ez így lett, mi ebben a sztoriban az ÉN felelősségem!” Ha adunk magunknak időt, akkor a válasz is megjön, és akkor már sokkal tudatosabbak leszünk azzal kapcsolatban, hogy mi zajlik bennünk, és körülöttünk. Innen meg már egyszerűbb a cselekvés, mint egy teljesen ködös, az érzelmeim elvisznek a mocsárba drámából.
Mi mindenkit a gondolkodásra bíztatunk. Azt a bizonyos kalapot meg legalább néha húzzuk fentebb a szemünkről, hogy egy másfajta valóságot láthassunk.